
| RÉDE |
° |
Ácsteszér |
° |
Aka |
° |
Ászár |
° |
Bakonybánk |
° |
Bakonysárkány |
° |
Bakonyszombathely |
° |
Bársonyos |
° |
Császár |
° |
Csatka |
° |
|
° |
Ete |
° |
Kerékteleki |
° |
Kisbér |
° |
Réde |
° |
Súr |
° |
Tárkány |
° |
Vérteskethely |
Réde a Bakony-hegység észak-keleti lábánál fekszik, Komárom-Esztergom megye DNY-i sarkában. A községet körülvevő, hegyes-völgyes erdőrészek gazdag növényvilága, vadállománya a kirándulóknak és a vadászatot kedvelőknek nyújthat kikapcsolódást. Kellemes időtöltésre, pihenésre, sportolásra nyújt lehetőséget az Esterházy-kastély természetvédelem alatt álló angolparkja is. A parkban található növényritkaságok közt a látogató számos ritka fafajtát fedezhet fel, melyek legtöbbje már betöltötte századik életévét. A község népessége: 1517 fő. A települést Ráda néven egy 1234-ben kelt okirat említi először. Elnevezése egy szláv személynévre vezethető vissza. A falu a 14. században a Garaiak, majd a 15. században a Szapolyai család birtoka lett. Ebben az évszázadban a környék legnagyobb települése volt. 1529-ben a török hadjárat, 1554-ben pestisjárvány sújtotta a lakosságot. 1436-ban a király Csesznek várával együtt Esterházy Dánielnek adományozta a falut. A török elleni felszabadító háborúk, valamint a Rákóczi szabadságharc idején sokat szenvedtek Réde lakói, ezért számuk csak lassan gyarapodott. A 18. század második felében az Esterházyak kastélyt építettek a faluban, mely ekkor már fejlődésnek indult. Az 1784-87-es népszámlálás adatai szerint a településen már 1170 fő élt. A földművelésből élő lakók borméréssel és fakereskedelemmel is foglalkoztak. A 19. században a falu háborítatlanul fejlődhetett. A település első ipari létesítménye az 1926-ban alapított keményítőgyár volt. A második világháború után megalakult termelőszövetkezet napjainkban már gazdasági társaságok formájában működik. Réde lakói közel 80 egyéni és társas vállalkozásban, valamint a szomszédos településeken találnak munkát. A községet 1950-ben csatolták Veszprém megyétől Komárom megyéhez.
|