Aka az északi Bakony északkeleti lábánál fekszik, a Móri-ároktól délnyugatra. Elzárt, csendes, nyugodt település. Településszerkezete: dombvidéki sorfalu.

Aka Komárom- Esztergom megye legkisebb települése a Bakony lábánál. A dombokkal körülvett tájat tölgyerdők tagolják, kisebb, nagyobb patakok szelik át. A kirándulók felejthetetlen gyalogtúrákat tehetnek a környező erdőségekbe és a festői szépségű akai tavakhoz.

A község népessége: 291 fő (magyar és német). A település területe: 18,10 km2, népsűrűsége 16,08 fő/km2.

Ezen a tájon már a vaskorban megtelepedett az ember, ezt az itt feltárt sírok bizonyítják. A település első okleveles említése 1358-ból ismert, neve valószínűleg személynévből származik. A török támadások következtében 1536-ra teljesen elnéptelenedett, csak a 17. század második felétől népesült be újra. Ekkor katolikus szlovákok és németek is megtelepedtek területén. A 18. században a Batthyányi család birtokában volt és ezt követően került báró Fiáth József tulajdonába. A báró nevéhez fűződik az itteni fejlett sertéstenyésztés meghonosítása. A település népessége 1900-ban volt a legnagyobb, majd a jobb megélhetés reményében jelentős elvándorlás kezdődött. A II. világháború után a németek kényszerű kitelepítése miatt a lakosság száma tovább csökkent. A község mezőgazdasági termelésből tartja fenn magát. A helyi termelőszövetkezet 1976-ban az ácsteszéri-súri-csatkai tsz-hez csatlakozott, majd1989 után ismét önállósult. Több egyéni gazdaság is alakult a faluban, de a munkaképes korosztály jelentős része Mór üzemeiben dolgozik. A települést 1950-ben csatolták Veszprém megyétől Komárom megyéhez.

Kossuth L. u. 75.