Ácsteszér festői környezetben helyezkedik el a Bakony északi lábánál, Komárom-Esztergom megye délnyugati szegletében. A települést Kisbér felől megközelítve az utazót megragadja a Feketevíz pusztai tavak mentén kanyargó, tölgyerdőkkel határolt út szépsége, hangulata. A község legmagasabb pontjáról a Bakonyt a Vértes hegységtől elválasztó Móri-árok, másik irányban pedig a Pannonhalmi Apátság sziluettje tárul elénk. A tiszta levegőjű környezet, a vadban gazdag erdőségek vonzó úti céllá teszik a községet. A környék lovas és kerékpáros túrákra, gyalogos természetjárásra különösen alkalmas.
A község népessége: 768 (magyar, német) fő. A település területe: 17,73 km2, népsűrűsége: 43,32 fő/km2.

A település első okleveles említése 1392-ben Alch Thezer volt. Neve az itt lakó ácsokra utalt. A középkorban népes falu volt, majd a törökök elpusztították. 1543-tól elnéptelenedett. A 17. századtól az Esterházy család birtokolta. 1699-ből származó pecsétnyomója, melyen liliom és fejsze látható, a fakitermelésre utal. A településen 1772-től németek, magyarok és néhány szlovák család lakott. A 20. század elején volt a legnagyobb a falu lélekszáma, lakói főként mezőgazdasági termeléssel foglalkoztak. A II. világháború harcai 1945 március 27-én értek véget területén. Az Ácsteszéri Táncsics Termelőszövetkezet, mely 1960-ban alakult, 1977-ben egyesült az akai, súri és csatkai szövetkezettel, majd ismét önállósult. Jelenleg több, mint húsz vállalkozás és vállalkozó tevékenykedik a községben. A települést 1950-ben csatolták Veszprém megyétől Komárom megyéhez.

Táncsics Mihály szülőháza